A papírméretek közül leginkább az A méreteket ismerjük, de mi van a többi mérettel? Mit jelentenek egyáltalán ezek a méretek és hogyan igazodhatunk el közöttük? A papírméretek szabványosításával sokkal könnyebben használhatunk gépeket (nyomtató, fax, stb), és sokkal egyszerűbben választhatunk levelünkhöz borítékot, mivel így biztosan bele fog férni.

A papírméretek áttekintésénél három kategóriasorozatot különböztethetünk meg: A, B és C sorozatok, melyek mindegyike az MSZ EN ISO 216 szabvány szerint működik. Az A-sorozat méreteiA0-tól A8-ig terjednek. Az A0 a legnagyobb ív, amit félbehajtva megkapjuk az A1-es méretet; míg az A1-et félbehajtva pedig az A2-t. Ha így folytatjuk tovább, akkor eljutunk az A8-as ívméretig. A leggyakrabban használt papírméretek között szerepel az A4-es nyomtatópapírés nagyalakúfüzetekmérete; azA5-ös a kisalakúfüzeteké. A gépészeti műszaki világban kisebb műszakirajzokhozA4-es, A3-mas lapokat használnak, míg az összeállításirajzokA2-től az A0-s ívméretig fordulnak elő. Nagy méretű papírokat projektfeladatok, ütemezéseksorán népszerű még használni. Szokás az A2 és annál nagyobbméretűívekettekercsbentárolni, hogy ne gyűrődjenek, ne sérüljenek. A tartalommal töltött oldalával kell a tekercs belseje felé néznie, ezáltal ha éri valami könnyebb sérülés vagy maszat, akkor a tartalmon nem fog látszani.

A papírméretek áttekintésekor a B-sorozat méretei oldalarány szerint ugyanolyanarányúak, mint az A-sorozaté, csak méretbennagyobbak. Nagy előnyét a könyvésegyébsajtóterméknyomtatásánálhasználják ki igazán: a B-sorozat papírméretei levághatóak az A-sorozat méreteire. A nyomdaiparban elterjedt módszer a margónélkülinyomtatás. Ez azt jelenti, hogy a grafika nagyobb papírra kerül, így levágható a nem kellő rész, hogy elkerüljék a fehér margót a papír szélén és a grafika a teljes oldalt kitöltse. Ehhez a módszerhez leginkább A4vagy A3-nálnagyobbméretre, illetve B3vagy B4-es méretre nyomtatnak, amit ezután fognak A4 vagy A3 méretre vágni. A B-sorozat méreteit máshol nem igazán használják, hiszen az általános használatra ott vannak az A-sorozat ívei.

A C-sorozatméretei már nem papírméretek, hanem borítékokméretei, amik a papírméretekhezigazodvalettek szabványosítva. Ez azt jelenti, hogy az A-sorozat ívei egészben vagy összehajtva beleférnek a C-sorozat bizonyos méreteibe. A gyakorlatban C3-C6-ig terjed a létező mérettartomány, azonban elméletileg C0-C8-ig minden elkészíthető lenne, ha értelme lenne. A C3 méretéhez illik például az A3 vagy az A2 egyszer félbehajtva; a C4-es mérethez az A4-es vagy az A3-mas papír egyszer félbehajtva. Persze nagyobb lapokat is tehetünk az egyes borítékokba, ha többször félbehajtjuk őket. Ezek általában normál levelek, értesítések, illetve össze nem hajtható dokumentumok szoktak lenni. A C5/C6, illetve a C6/C7-es borítékméretek azok, ahol az A4 és A5-ös lapokat háromba hajtva szokták beletenni. Ezek jellemzően számlák, gépjárműadó-értesítések, hivatalos kevesebb lapból álló, hajtogatható iratok.

Az európai metrikus szabványméreteken kívül angolszász mértékegységek szabványméreteivel is találkozhatunk. Ezek nagy hátránya az, hogy oldalméreteik nem arányosak, tehát ha félbehajtjuk őket, nem kapjuk meg a kisebb méreteket. Az angolszász országokban minden méretnek külön elnevezése van, mint például Letter, Legal, Ledger, Tabloid, stb. Ezek a méretek elsősorban fényképeknél, kisebbjegyzettömböknélhasználatosak Európában.

Reméljük, mostmár sikeresen fogtok eligazodni bármelyik papír-írószer boltban is. Ha tetszett a cikk, ne felejtsd el megosztani.